A kezdet
A Savate keletkezését az 1700-as évek végére datálják. A feljegyzések szerint a dél-francia tengerészek utazásaik során megismerkedtek a különböző küzdőformákkal.Megtanulták az ázsiai rúgástechnikát, s útban hazafelé a hajón egymással versengtek.
Tudásukat a kikötői kocsmákban alkalmazták. Az új küzdőmód így előbb a francia partokon, később az egész országban elterjedt, elsősorban az alacsonyabb néprétegek használták. A francia box hivatalos kezdete 1820 és 1825 közötti időszakra tehető. Michel Casseux intézményesítette a sportágat azáltal, hogy 1820-ban, Párizsban megnyitotta az első edzőtermét. Az utcai harc technikáit az1824-ben kiadott könyvében ismertette.
A könyv megjelenése után Casseux népszerű emberré vált. A tanítványok száma rövid idő alatt olyan magasra emelkedett, hogy 1825-ben egy másik termet is nyitott a Courtille-on. Casseux tanítása alapján a rugófelületek lábujj, a láb éle, illetve a cipő sarka. Célpontok: boka, sípcsont, térd. Ütőfelületek: kéz él, tenyér sarka, kézfej, ujjak. Célpontok: fülek, halánték, torok, nyaki ütőér és a tarkó.
A kezeket alacsonyan tartották, hogy elkaphassák az ellenfél lábát, illetve védjék az ágyékra irányuló rúgást. Casseux ajánlotta a nyitott kéz használatát a fej támadásakor.
Charles és Hubert Lecour
Charles Lecour
Casseux legkiválóbb tanítványa Charles Lecour volt, aki 1830-ban nyitotta meg iskoláját Párizs külvárosában.
Lecour-nak nem tetszett, hogy a savatét utcai verekedésekből ismerik és elsősorban a bűnözők, gyakorolják. Ezért a belvárosba költözött és megválogatta a tanítványokat, akik között már grófok, bárók és olyan híres emberek, mint Alexandre Dumas, Eugene Sue találhatók. Charles különböző küzdőformák képviselőivel is összemérte a tudását. 1830-ban az angol box bajnokkal, Owen Swift-tel harcolt aki legyőzte. A vereség hatására Angliába utazott és két évig tanulta a box technikáit. 1832-ben visszatért Párizsba, s a box és a savate egyesítésébol egyedi kombinációt alkotott, amelyet francia box savaténak nevezett.
Charles testvére, Hubert az utolsó fegyvermesterek egyike. A katonákat savatéra és a botvívásra tanította. Jelentős szerepe volt az ütések, rúgások tökéletesítésében.
Louis Vigneron az "ágyús ember"
Az 1850-es évek meghatározó egyénisége Louis Vigneron. l848-ban nyitotta meg az iskoláját Párizsban. Stílusában a dobások, lökések is megtalálhatók. A legnagyobb hírnevet úgy szerezte, hogy négy rúgással leterítette az óriásbirkózót, Arpint.
Vigneron nagyon erős volt, amit bemutatókon bizonyított. Vállára helyezett egy 300 kg súlyú ágyút, amibol kilőtték a lövedéket. Ám 1871-ben a gyakorlat végrehajtása közben meghalt, mert rosszul számították ki a lőpor mennyiségét és az ágyú felrobbant.
Joseph-Pierre Charlemont a francia box megalapítója
Algériában, a hadseregben kezdett francia boxot tanulni. Leszerelése után Párizsba költözött és Vigneron iskolájában tovább edzett. 1862-ben Joseph körútra indult Európában. Híres bokszolókkal, illetve botvívókkal küzdött és félelmetes hírnevet szerzett. Egyszer sem tudták legyőzni! 1870-ben a Párizsi kommün aktív tagja, a bukás után Belgiumba szökött 1877-ben kiadta könyvét, amelyben leírta az általa kifejlesztett módszereket. Meghatározta a kesztyűs rangsorolást és oktatófokozatokat. Könyvének köszönhetően még abban az évben, amnesztiában részesítették. Visszatért Párizsba és 1877-ben megnyitotta a "Francia Box Akadémiát". Ez egy komplett oktató központ, ahol versenyeket is rendeztek. Joseph 1899-ig vezette az akadémiát.
Charles Charlemont
1899-ben Charles Charlemont átvette apjától az akadémia vezetését. Charlesnak jelentős szerepe volt a sportág megteremtésében. 1899 októberében kihívja a híres angol középsúlyú box bajnokot, Jerry Driscoll-t. A mérkőzést a két stílus küzdelmének tartották. Ezért nagy volt a mérkőzés tétje. A hatodik menetben Charlemont egy testre irányult rúgással eldöntötte a mérkőzést. Ez a győzelem nagyban növelte a francia box népszerűségét. Charlemontnak köszönhetően az 1924-es párizsi olimpián a francia box mint bemutató sportág szerepelhetett.
Gróf Pierre Baruzy a francia box savate megmentője
Az I. világháború után elkezdődött a francia box krízise. Boxolók ezrei meghaltak vagy súlyosan megsebesültek a háború alatt. Charles Charlemontnál 1910-ben kezdi az edzést gróf Pierre Baruzy, aki a XX. század egyik legeredményesebb sportolója. 1922-1935 között több bajnokságot nyert különböző súlycsoportokban. Charlemont után ő vette át az akadémiát. 1937-ben kiírta a II. világháború előtti utolsó nemzeti bajnokságot. Ebben az időben alig 500 ember gyakorolt a párizsi, lyoni, marseillei és lillei klubokban.
1938-ban a Charlemont akadémia örökre bezárt.
Az 1940-es évek végére száz ember maradt. A német megszállás idején és a II. világháború befejeződése után Baruzy mindent megtett, hogy a francia box túlélje ezeket, az éveket. Termeket bérelt, edzőket képzett, gálákat rendezett. 1960-ig egyedül jelentette meg a csak savatéval foglalkozó újságot.
1965 januárjában megszervezte a francia box nemzeti bajnokságot, s újraindította a francia bajnokságot.
Az első Európa-bajnokságot 1970-ben rendezték. 1985-ben, Párizsban 11 ország részvételével megalakult a francia box savate nemzetközi szövetség, mely célja a francia box elterjesztése a világon.
1989-ben a Világ Kupát, 1991-ben pedig az első világbajnokságot rendezték meg.